Hogyan csíráztassunk?

Gazdasszonyunk összefoglalta nekünk a csíráztatás titkait. Erre a képre érdemes rápillantani, hogy el tudjuk képzelni, hogyan is működik a dolog: https://greenerlivingideas.files.wordpress.com/2013/04/sprouts2.jpg

Milyen eszközzel érdemes csíráztatni?

• csíráztató ballon (pl. Biorganik márka)

Mit érdemes csíráztatni? 

• lucerna
• vöröshere
• bíborhere
• retek
• borsó
• bab
• lencse
• káposztafélék
• brokkoli
  

Ezek jöttek be leginkább, nem nyákosodnak. Gyorsan csíráznak az aprómagvasak, bőséges mennyiséget adnak (és ezeket legalább be lehet szerezni magyar forrásból).

Mit nem érdemes csíráztatni ezzel a módszerrel?

• hagyma (lassú)
• mustár (nyákos)
• zsázsa (nyákos) (Ezt talán inkább vékony földes tálcába vetve, majd 2 leveles állapotban ollóval nyírva.)

Melyek a csíráztatás lépései?

1. Este indítom a csíráztatás. 
2. Beleöntök 1/3 zacskó magot a ballonba, majd bőven felöntöm vízzel, hogy úszkáljanak.
3. Reggel leöntöm a vizet, és egy szárítón hagyom ferdén csepegni a ballont. 
4. Este és reggel bő vízben átmosom, majd leöntöm és fejjel lefelé hagyom a szárítón.
5. Körülbelül 4-6 nap alatt kész vannak.
6. Ha kész, engedjük tele a ballont vízzel, szedjük le a hálós kupakot. Kicsit kavarjuk meg . 
7. Az aljára lemennek a magok, amelyek nem csíráztak ki. 
8. A tetejére a ledobott maghéj felúszik, és le tudjuk kanalazni. 
9. A vízből kiemeljük a csírát, hagyjuk lecsepegni egy tálban, és aztán üvegbe tesszük, és mehet a hűtőbe.

Mire ügyeljünk?

• Tűző nap ne érje a csírákat!
• Vízben ne álljanak a magok!
• Ne száradjanak ki a magok!
• Jól levegőzzön a ballon!
• Kézzel ne nyúljunk a ballonba, csak ha kész a csíráztatás!