A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növény, amit keményítőben gazdag gumójáért termesztenek világszerte. A föld feletti rész szárcsomóiból nőnek a hajtások és a levelek, a föld alattiból a gyökerek és a tarackok. A tarack csúcsának megvastagodásából alakul ki a gumó. Fogyasztani kizárólag a gumóját szabad: a virágából keletkező bogyókban, a növény felszíni zöld részeiben, valamint a burgonyagumó rügyeiben és a napon (fényben) tartott gumó megzöldülő héjában méreganyag, szolanin található. Angolul potato, németül Kartoffel, franciául pomme de terre, spanyolul patata, olaszul patata néven kereshetjük.
Tápérték tekintetében érdekes kiegyensúlyozó szerepet játszik összetett cukor-, C- és B1-vitamin, magnézium- és vastartalma révén. A sárgás színű fajtákban több antioxidáns hatású béta-karotin és E-vitamin is található. A burgonya C-vitamin tartalma betakarításkor a legmagasabb. A különböző tanulmányok szerint a C-vitamin szintje 12 és 40 mg között változik (100 g burgonyában átlagosan 25 mg). A tárolás során ez a mennyiség csökken, először gyorsan, majd lassuló ütemben. A burgonya a főzés során is veszít vitamintartalmából, de a nyomelemek, ásványi anyagok mennyisége hőkezelés hatására sem csökken. Nagy a tápértéke: tíz deka újburgonyában 85, a téli krumpliban 92 kalória energiaérték van, a szénhidrátértéke 18,4 illetve 20 gramm. Emésztést segítő ballasztanyagokat is bőségesen tartalmaz: tízdekánként 3 gramm rost található benne.
Tárolás
A burgonyát fénytől védett helyen tároljuk, így nem zöldül meg, íze pedig nem lesz keserű. A tárolás során kerüljük a túl magas hőmérsékletet, mert az segíti a csírázást, de ne tartsuk túl alacsony hőmérsékleten sem, mert megédesedik. A burgonya 0°C-on megfagy.
Elkészítés
Ahogy Bálint gazda fogalmaz: "El se tudom képzelni, hogy miképpen táplálkozhatott Európa népessége a burgonya megjelenését megelőző időszakban, hiszen a növény gumója kétszáz éve egyike a legfontosabb alapélelmeknek, és valószínűleg még sokáig az is marad." És mivel alapélelmünk, ezért elkészítését illetően rengeteg lehetőség alakult ki az évszázadok folyamán: krumplileves, sült krumpli, krumplipüré, paprikás krumpli, rakott krumpli, krumplifőzelék, töltött krumpli, nudli, gombóc, hogy csak a legnépszerűbbeket említsem. De valószínűleg az egyik leggazdagabb recepttárral rendelkező zöldségről van szó, így válogassunk, kísérletezzünk bátran.
Burgonya és burgonya közt is nagy különbség van ízben és állagban. Nemrég az ÖMKI-nek volt egy nagyon izgalmas kísérlete, sok fajta burgonyát főztek és sütöttek, és ízben összehasonlították őket: http://szarnyasizvadasz.blog.hu/2012/09/28/white_lady_katica_es_sarpo_mira.
Orsi és Laci jóvoltából eddig - többek között - a következő fajtákhoz volt szerencsénk: Sarpo Mira, Pannónia, Tolnai lila (vagy más néven Tolnai fekete, tájfajta, kívül lila, belül fehér, szétfővő), Red Scarlet, St. Gallener (belül lila), Somogyi kifli. A különböző fajtákhoz különböző elkészítési mód javasolt: http://www.obtt.hu/index.php?id=20100303fozesi_tipusok&view=1
A blogban található burgonyát tartalmazó receptekért kattints ide.
Forrás
http://www.mindmegette.hu/hatarozo/9
http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/majus/burgonya.html
http://www.agr.unideb.hu/ebook/szantofoldinovenyek/a_burgonya_rendszertana_s_alaktana.html
http://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/burgonya_mindenki_kedvere/20060728094915
A szerző nem dietetikus, nem orvos, az itt olvasható információkat a megjelölt forrásokból ollózta össze csupán egyetlen céllal: hogy kedvet csináljon a közösség tagjainak egy-egy zöldség fogyasztásához, kipróbálásához.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése