Slambuc

Tradicionális burgonyás pásztorétel sorozat
Debrecen mellől származom, és amikor megkezdtem a felsőoktatási tanulmányaim miatt az országjárásomat, akkor szembesültem a jelenséggel, hogy azok az ételek, amiket én alapvetőnek tartok, az ország más tájain szinte teljesen ismeretlenek. Sajnos egyre ritkábban találkoztam ezekkel a fogásokkal, mert nem volt ott mindig anyukám, hogy megfőzze nekem ( :-) ), így egyre erősebb nosztalgiával gondoltam az ízükre. Egészen mostanáig, amikor is eldöntöttem, hogy ideje a saját háztartásomban is rendszeressé tenni a jelenlétüket. Azért osztom meg a recepteket a közösséggel, mert egyrészt nagyon egyszerű az elkészítésük, másrészt nagyon-nagyon finomak és laktatóak, harmadrészt szinte csak olyan hozzávalók szükségeltetnek, amelyeket megkapunk a tanyáról.

Slambuc


http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1239.html - slambuc
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-600.html - tésztakása
A Magyar Néprajzi Lexikon tésztakása néven tartja nyilván ezt az ételt. "A tésztakása gyúrt tésztafélékből, a kásaételek mintájára kevés folyadékban sűrű, főtt tészta, pépes étel. Készül tésztából önállóan és gyakran krumplival. A tészta lebbencs, ritkán kockatészta. 

A tésztakása alföldi étel. Az É-i és K-i peremvidéktől eltekintve a mindennapi étkezésben igen jelentős. Szárított tésztából vízben főtt zsíros változata hetenként – gyakran többször is – előfordul főételként. Ez többnyire úgy készül, hogy a tésztát zsíron, szalonnazsíron megpirítják, majd kevés vízzel feleresztik, sózzák, paprikázzák és puhára főzik. Mire megpuhul, el kell főnie a levét. Ha krumplival csinálják, az általában a pirítás után kerül bele. Tésztakása a Dél-Alföldön kizárólag tarhonyából, északon friss morzsolt, reszelt tésztából és lebbencsből, az átmeneti övezetben tarhonyából és lebbencsből egyaránt készül. Szárított tésztából otthon és határbeli munkahelyen parasztasszonyok, aratómunkások, kubikosok egyaránt gyakran készítik, sokszor bográcsban főzik. Az ételtípusnak és változatainak számos népnyelvi elnevezése van. Az eltérő ételnevek gyakran azonos készítésmódot, az azonos nevek viszont eltérő ételváltozatokat jelölnek: keménytarhonya, keménylebbencs, öregtarhonya, öreglebbencs, öreggombóta, sűrűtarhonya, sűrűlebbencs, száraztarhonya, szárazlebbencs, pirított tarhonya, pirított lebbencs, pörkölt tarhonya, fordított tarhonya (mert keverés helyett a bográcsot mozgatva forgatják), fehértarhonya, fehérlebbencs (nem pirított), tésztáskása, krumplistarhonya, tejes tarhonya, tejbetészta, tejbegombóta, szuszinka. Öhöm, slambuc, betyáros, topogó, handabakáré a lebbencsből (többnyire krumplival) vízben főtt zsíros tésztakása É-tiszántúli elnevezései. A tésztakása krumplis és nem krumplis változatainak viszonya kétségtelenné teszi, hogy a tésztakása az Alföldön a burgonya meghonosodását megelőzően kialakult étel."

Hozzávalók: 

• 40 dkg krumpli
• 20 dkg lebbencstészta
• 15 dkg szalonna
• egy fej vöröshagyma
• őrölt piros paprika
• só
• bors

A felkockázott szalonnát megpirítjuk, majd kiszedjük a zsírjából, félretesszük. (Ha akarjuk, itt megpiríthatjuk a tésztát, majd ezt is kiszedjük a zsírból.) A zsíron megpirítjuk a kockára vágott hagymát. Ráöntünk egy fél pohár vizet, és őrölt piros paprikával ízesítjük. Aztán hozzáadjuk a kockára vágott krumplit, felöntjük annyi vízzel, hogy éppen ellepje a krumplit, és hagyjuk főni. Ha már félig megpuhult a krumpli, akkor beletesszük a tésztát, sóval, borssal fűszerezzük, majd hozzáadjuk a pirított szalonnakockákat. (Ha sózott szalonnát használunk, akkor óvatosan sózzuk az ételt.) Ahogy csökken a víz mennyisége, úgy egyre gyakrabban kevergetve a tészta megpuhulásáig főzzük.

Beküldte: Kovács Bernadett