A mediterrán gumó
Az édeskömény vagy más néven ánizskapor az ernyősvirágzatúak rendjébe, a zellerfélék családjába tartozik, a mediterrán konyha fontos alapanyaga. A hétköznapi konyhában gumóját, szárát és levélzetét fogyasztjuk, termése (magja) pedig ismert gyógynövény.
Angolul fennel, németül Fenchel, franciául fenouil, spanyolul hinojo, olaszul pedig finocchio néven keressétek.
Tápanyagok
A gumó kiváló C-vitamin-, kálium-, mangán-, folsav- és élelmirostforrás, tápértékét mégis leginkább kitűnő antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású flavonoidjai és illóolaja adja. A növény minden része, de különösen a gumója sok illóolajat tartalmaz, ez adja jellegzetes ízét, összetevői, különösen az anethol könnyíti az emésztést, csökkenti a bélgázok képződését, emellett gyulladáscsökkentő hatású.
Tárolás
A gumót külön tároljuk a szártól és a levelektől. Hűtőgépben a gumó 4-5 napig, a szár és a levélzet néhány hétig marad friss. A gumót blansírozás után sem érdemes fagyasztani, mert sokat veszít az ízéből, a szár és a levélzet azonban jól felhasználható fagyasztás után is.
Elkészítés
A gumót nyersen salátákba szelhetjük, párolva ízletes köret, emellett süthetjük, tölthetjük, grillezhetjük, készíthetünk belőle levest. A növény előkészítéséről itt találtok egy remek videót: http://www.youtube.com/watch?v=HsATXNAgRYI.
A levelet használhatjuk úgy, mint bármely más zöld fűszernövényt, illetve hozzáadhatjuk zöld turmixokhoz is, a szárat pedig zöldséges ragukhoz, levesekhez adhatjuk hozzá.
A blogban található édesköményt, illetve édeskömény levelet tartalmazó receptekért kattints ide.
Forrás:
A szerző nem dietetikus, nem orvos, az itt olvasható információkat a megjelölt forrásokból ollózta össze csupán egyetlen céllal: hogy kedvet csináljon a közösség tagjainak egy-egy zöldség fogyasztásához, kipróbálásához.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése