A végletes
Kevés olyan zöldség van, amelyet ilyen sokan utálnak, miközben mások rajonganak érte. Különféle népek konyháiban emberemlékezet óta használják, napjainkban pedig újra divatossá vált, hiszen a modern tudomány igazolta a népgyógyászatban már régóta ismert fantasztikus egészségmegőrző hatását. A gumó színe általában jellegzetes vöröses lila, de léteznek sárga és csíkos fajok is. Alakja lehet kerek, hosszúkás vagy lapos. A cékla a libatopfélék családjába tartozik, azaz a mángold és a spenót rokona. Ősszel a növény gumós gyökerét fogyasztjuk, tavasszal és nyáron zsenge szárát és leveleit is. Angolul beet vagy beetroot, németül Rote Bete, franciául betterave rouge, spanyolul betabel, olaszul pedig barbabietola néven nézhettek utána.
Tápanyagok
A gumó
A céklát gyakran illetik a „szuperélelmiszer” címkével, hiszen olyan élelmiszer, amelynek fogyasztásával aktívan hozzájárulhatunk egészségünk megőrzéséhez. Jótékony hatásait felsorolni is hosszadalmas: a cékla serkenti a sejtnövekedést, a sejtmag-regenerációt, aktiválja a vörösvérsejt-képzést, támogatja a nyirokrendszer működését vízhajtó és méregtelenítő, vérnyomáscsökkentő és gyulladásgátló hatású.
Kiváló kálium-, kalcium-, vas-, szilícium- és magnéziumforrást, vitaminok közül pedig B1-, B2-, B6- és C-vitamint, folsavat, niacint és biotint tartalmaz. Kiemelendő, hogy vasból nem tartalmaz ugyan az átlagosnál többet, vastartalmát azonban szervezetünk minden más ismert zöldség vastartalmánál jobban hasznosítja.
A 60-as években állatkísérletek igazolták, hogy vörös festékanyaga, a betain tumorellenes hatású, azaz gátolja a daganatos sejtek szaporodását. A betain emellett gátolja a kórokozó baktériumok elszaporodását is, immunerősítő, roboráló és élénkítő hatású. (A betain csak a vörös fajtákban található meg, a sárgákban nem.)
A cékla másik festékanyaga, az antocián csökkenti a DNS és a sejtproteinek sérüléseit azzal, hogy lefékezi a káros oxidációs reakciókat.
A levél
A cékla szára és levele szintén rendkívül gazdag vitaminokban, antioxidánsokban.
A levél egészen kimagaslóan sok K-vitamint tartalmaz: egy maréknyi céklalevél nyersen fogyasztva a napi ajánlott mennyiség több mint 100%-át, párolva pedig majdnem hatszorosát juttatjuk a szervezetünkbe. Másképpen fogalmazva: ha csak egy-két céklalevelet hozzápárolunk az ebédünkhöz, vacsoránkhoz, máris sokat tettünk a csontjaink egészségéért, a K-vitamin ugyanis elsősorban a csontok egészségének fenntartásában, a csontritkulás megelőzésében játszik kulcsszerepet, és emellet a véralvadási folyamatokban is nélkülözhetetlen.
A céklalevélben szintén kimagaslóan sok béta-karotin található, amely egyrészt antioxidáns hatású, másrészt pedig a szervezetben A-vitaminná alakulva immunerősítő és a szem egészségét megőrző funkciót lát el. Egy maréknyi nyers céklalevélből a napi ajánlott A-vitamin-mennyiség 80%-ához, párolva pedig több mint háromszorosához jutunk.
Emellett C-vitamintartalma is jelentős, különösen nyersen fogyasztva.
Tárolás
A szárat és a zöldet vágjuk le a gumóról, és külön tároljuk a hűtőgépben jól záródó műanyag dobozban vagy zacskóban. A gumókat tegyük zacskóba, abból szorítsuk ki a levegőt, és tegyük a hűtőbe, így a cékla hetekig friss marad.
A gumó főve, párolva, sütve remekül fagyasztható.
Elkészítés
A gumó fantasztikus egészségvédő tulajdonságai nyersen fogyasztva, azaz salátába reszelve vagy céklaléként fogyasztva érvényesülnek a legjobban, értékes hatóanyagai (különösen a betain) ugyanis hőérzékenyek. Ha mégis a párolás, főzés vagy sütés mellett döntünk, akkor érdemes minél rövidebbre fogni az erre fordított időt, pl. úgy, hogy feldaraboljuk a céklát sütés, párolás előtt: a céklát legfeljebb 15 percig pároljuk és legfeljebb egy órán át süssük. Főzés, sütés, párolás előtt ne pucoljuk meg, mert a héj segít a gumóban tartani az értékes céklalevet.
Méregtelenítő hatása különösen répalével kombinálva erős.
A levél és a szár fogyasztható nyersen salátákba keverve, vagy párolva, dinsztelve.
Nyersen C-vitamintartalma érvényesül jobban, párolva, dinsztelve pedig fantasztikusan sok A- és K-vitaminhoz juttathatjuk a szervezetünket.
Forrás:
A szerző nem dietetikus, nem orvos, az itt olvasható információkat a megjelölt forrásokból ollózta össze csupán egyetlen céllal: hogy kedvet csináljon a közösség tagjainak egy-egy zöldség fogyasztásához, kipróbálásához.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése