Nehéz ügy ez a háztartás-munka-pihenés hármas. Változó arányok, minden nap meghozom a döntéseimet erről. Amikor figyelek rá, és „jóváhagyom” az épp akkorit, akkor tudok elégedett lenni.
Hétfőn volt „rakott krumplim”, amiben a krumpli helyén zeller tartózkodott. Ehhez csak úgy faltam a ruccola leveleket, nem is kellett hozzá öntet, vagy valami.
Estére kevés főtt hússal ettem a kókusztejes sóskát, ami a hűtőben várakozott. Két adagnyit le is fagyasztottam belőle.
Ma csicsókázni készülök. Olyan jó ízű, hogy biztosan készítek egy nyers salátát, talán egy sült csicsókást is, és kipróbálom a maradék főtt sóskámat főtt, egész csicsókával. Úgy képzelem, megy hozzá.
Komoly műszaki munka következik. Optimalizáltam a csicsókák kinézetét. :) A nagyon kiálló részeket levágtam, és ráérő időmben megtisztítgattam, egyenletes darabkákra vágtam. Kókuszzsírban sütöttem meg őket. Amikor már pirultak, szűrőkanállal kivettem őket, és pici só, őrölt paprika és mozsárban tört rózsabors lett a fürdőjük. Közben némi jégsalátát tépkedtem, piros színű paprikát és zöld erőset hajszálvékonyra vágtam, és ebben a sorrendben tettem tálra. Evőkanálnyi citromlé. Rácsinosítottam a szép, színes csicsókadarabokat, amúgy melegében.
A maradék csicsóka felét megfőztem héjában. Egész jól hámozható így. Vágógép, vagy turmix lett a sorsa. Húsos szalonnát apró darabokban sütöttem, zsírján megpirítottam fűszereket, szerecsendiót, gyömbért, kurkumát, és a mozsárban tört-zúzott koriandert, ánizst, friss chilipaprikát. A csicsókapüré ebbe a cuccba került, rá a sült szalonnácskák.
A maradék csicsóka másik felét gyufaszálnyi méretre vagdostam, persze tisztítás után. Majonézt ízesítettem balzsamecettel, peperonis mustárral, borssal, sóval. Ebbe forgattam a nyers csicsókaszálakat. Hagytam hűtőben várakozni. Tálaláskor ruccola leveleket és petrezselyemlevélkéket szórtam rá.
Forrás: Schreiner Attiláné, Gyöngyi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése